Duna-Dráva Nemzeti Park

A duna-Dráva Nemzeti Park 1996-ban alakult a Gemenci, a Béda-Karapancsai és a Barcsi Ősborókás Tájvédelmi Körzetekből, valamint egyéb védetté nyilvánított területekből közel 50.000 hektáron.


Béda-Karapancsa Tájegység a maga 10.000 hektár területével a Duna mentén terül el Mohács város közelében a horvát és a szerb határ mentén. A védelem alatt álló területek a Duna egykori és jelenlegi árterét ölelik föl.


A területen több ezer éve a víz alakítja és tartja fenn a táj arculatát. Az ember alkalmazkodott e szabályokhoz és a fokrendszerek üzemeltetésével ártéri gazdálkodást folytatott. E fokokon kiáramló árvíz termékenyítette meg a talajt, biztosította a többletvizet és a bőséges haláldást. Az árvíz elmúltával pedig a fölösleges vizet visszavezette a Dunába.


Ezekhez az igen változó körülményekhez alkalmazkodott az itt élő állatok és növények sokasága. Néhány kuriózum, mely a területen előfordul: a Duna fölött vadászó fenséges rétisas, a tocsogókban halak után kutató fekete és fehér gólya. Az üde ártéri réteken nyílik a lila virágú réti iszalag, ősszel tömeges a rózsaszín őszi kikerics. A vizekben él a hófehér tündérrózsa, a szúrós termésű sulyom. Fokpartok ritka fásszáruja a fekete galagonya. Az idős öreg tölgyesekben hívja fel magára a figyelmet az érdekes virágú védett jerikói lonc.


Keressék fel a Nemzeti Parkot, ahol ajánljuk a Nagypartosi tanösvény megtekintését. Az ismertető táblák és a szakvezetés segítségével megismerhetik az ártér működését, az árvizek és az ártéri gazdálkodás összefüggéseit, valamint az itt élő állat- és növényvilágot. A tanösvény mentén megtekinthetik a védett, őshonos magyar szürkemarha gulyát is.


© 2017 Gerber Birtok
Magyar English - soon! Deutsch - demnächst!
Oldaltérkép